Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 30 találat lapozás: 1-30

Névmutató: Hermann János

1990. november 21.

A román külügyminisztérium közleményében ellenségesen reagált Szokai Imre küldetésére, nov. 15-17-e közötti bukaresti tárgyalására. A közlemény szerint Szokai Imre Bukarestben tanácskozást tartott Romulus Neagu külügyminisztériumi államtitkárral é bejelentette: üzenetet hozott Göncz Árpád elnöktől Iliescu elnöknek. Iliescu fogadta a magyar küldöttet. "Ez alkalommal kitűnt, hogy Szokai úr tulajdonképpen nem hozott semmiféle üzenetet", hogy "tévútra vezette a román külügyminisztert. Szokai úr valójában bizonyos javaslatokat továbbított?" "Az ilyen eljárási mód ellentétben áll a diplomaták közötti kapcsolatok legelemibb szabályaival?" Szokai javaslatot továbbított, hogy december 17-én rendezzenek magyar-román találkozót Temesváron. Román részről az időpont nem megfelelő, a későbbiekben majd megállapodnak a mindkét fél számára elfogadható időpontban. /A román külügyminisztérium Sajtóigazgatóságának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Hermann János magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatot adott ki Szokai útjáról. Szokai Imre helyettes államtitkár romániai utazásának célja a júliusban Budapesten tartott kétoldalú konzultációs folytatása volt. A magyar fél jegyzőkönyvben kívánta rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyeket akár az egyik, akár a másik fél fontosnak tart. A román fél elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jegyzőkönyvben az általa nem kívánatos kérdések is szerepeljenek. Emiatt a megbeszélés a magyar fél nagy erőfeszítése ellenére sem hozott kívánt eredményt. A magyar fél minden román felvetés jegyzőkönyvi felvetését természetesnek tartotta, a román fél számos estben a magyar javaslat megfogalmazására is igényt tartott. A jegyzőkönyvet azért nem lehetett véglegesíteni, mert a román fél a Magyarországon tartózkodó menekültek kérdését nem volt hajlandó rögzíteni, mondván, nincsenek romániai menekültek, Románia számára a menekültkérdés nem létezik. A bukaresti konzultáción a román fél még attól a durva vádtól sem riadt vissza, hogy a magyar kormány dollársegély reményében nyújt segítséget a külföldről Magyarországra menekülőknek. A tárgyaláson a román fél a romániai magyarsággal kapcsolatos minden kérdést belügynek tekintett. A román fél nemcsak hogy érdemi tárgyalásokat nem hajlandó folytatni az alapvető fontosságú kérdésekről, hanem még attól is elzárkózik, hogy elismerje azon problémák létezését, amelyek későbbi megbeszélések tárgyát képezhetnék. Miután Iliescu elnök szóban többször kifejezte készségét elnöki találkozóra, a magyar fél előzetesen diplomáciai úton jelezte, hogy a Bukarestbe utazó Szokai Imre a magyar elnök szóbeli üzenetét viszi magával. Ezért érthetetlen volt a román reagálás. Szokai Imre átadta a javaslatot, hogy dec. 17-én Temesváron találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogad el dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés belügy. /A magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozata a bukaresti konzultációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1991. február 4.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta: a budapesti konzuli tanácskozáson a román küldöttség felrótta, hogy magyar rendőrségi szervek indokolatlanul zaklatják az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó román állampolgárokat. Hermann János magyar külügyi szóvivő erre reagált: idén eddig 700 ezer román állampolgár látogatott Magyarországra, a három évvel ezelőttihez képest ötvenszeresére nőtt a határátlépések száma. Az őrizetbe vétel és a vizsgálat mindig szigorúan az összhangban van a törvénnyel. Hermann János elmondta, hogy a magyar fél viszont felvetette: a bukaresti magyar nagykövetség nem kap vagy csak nagy késéssel kap tájékoztatást a letartóztatásokról vagy a közúti balesetekről. A román rendőrség gyakran nem készít jegyzőkönyvet arról, amikor magyar állampolgárt kifosztanak. A magyar fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1991. október 22.

A magyar Külügyminiszter okt. 22-i sajtókonferenciáján Hermann János külügyi szóvivő emlékezetett arra, hogy Romániában magyarellenes kampány bontakozott ki, amely nem kíméli Magyarországot és a magyar kormányt sem. Magyarország azt várja, hogy Romániában felülkerekedjenek a higgadt erők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1991. november 24.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő nov. 24-én sajtóértekezleten ismertette a Budapesten folyó román-magyar konzuláris tárgyalások témáját: a magyar fél kérte, hogy létesüljenek konzulátusok Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban és Marosvásárhelyen, Románia viszont elutasította ezt a javaslatot. A román fél kifogásolta a Romániából érkezőkkel szembeni bánásmódot. Hermann János külügyi szóvivő nov. 25-én visszautasította a román vádakat, hozzátéve, hogy a román hatóságok magyarországi turisták őrizetbevételét is elrendelték, de erről nem vagy csak későn adnak értesítést. /MTI/

1991. december 4.

1992. május 27.

Jeszenszky Géza külügyminiszter máj. 6-án Londonban előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben, ahol az előadó mindig magánszemélyként fejti ki nézeteit és az elhangzottakat nem szabad idézni. Ennek ellenére máj. 13-án Traian Chebeleu külügyi szóvivő szokatlanul durva, kioktató hangnemben beszélt a magyar külügyminiszter londoni előadásáról, tendenciózusan értelmezve egyes mondatokat. Teodor Melescanu külügyi államtitkár máj. 18-án Budapesten tárgyalt, akkor egyetértett abban, hogy a nyilvános vádaskodás nem segíti elő a kapcsolatok kedvező alakulását. Adrian Nastase külügyminiszter a Rominul bukaresti hetilap máj. 25-i számában megjelent nyilatkozatában elfogadhatatlan hangnemben minősítette a magyar külügyminisztert és tudatosan eltorzítva állította be a magyar külpolitikát. /(décsi): Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatokban. = Népszava, máj. 27./ A román külügyi szóvivő kirohanását megütközéssel fogadtuk, mondta Hermann János külügyi szóvivő, hiszen korábban többször kértük a román kormányt arra, hogy a félreértéseket és félreértelmezések elkerülésére először hivatalos úton konzultáljunk. A külügyi szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy Romániában két irányvonal találhatóegymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez való közelítés híve. A másik, ezzel ellentétben, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. /Külügyi szóvivői tájékoztató. = Pesti Hírlap, máj. 27./

1992. július 8.

Hermann János külügyi szóvivő részt vett Bukaresten Traian Chebeleu román külügyi szóvivő szokásos sajtóértekezletén. Azért utazott Bukarestbe, hogy tisztázza a két ország kormánya közötti nézeteltéréseket. Hermann János tárgyalt Adrian Nastase külügyminiszterrel és látogatást tett az RMDSZ-nél. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9., Új Magyarország. júl. 9./

1992. november 24.

A román vámhatóságok - előzetes bejelentés nélkül - nov. 24-től benzinilletéket számítanak fel a Romániából kilépő személygépkocsik után. Azt a gépkocsivezetőt, aki nem tud fizetni, nem engedik át a határon. Hermann János külügyi szóvivő elmondta, hogy a magyar Külügyminisztérium hivatalos tájékoztatást kért a román féltől, de választ nem kapott. A magyar határőrség sem kapott előzetes értesítést. /Népszabadság, nov. 25./

1993. január 20.

Hermann János külügyi szóvivő nyilatkozatában foglalkozott a Dimineata cikkével, amely szerint Antall József miniszterelnöknek a kulturális autonómiáról tett nyilatkozata az első lépés a magyarok lakta vidékek bekebelezésére. A lap félreértelmezi a miniszterelnök szavait, szögezte le Hermann János. A magyar külpolitika hosszú ideje törekszik a magyar-román kapcsolatok javítására, "az ide vezető út jelentős részben a kisebbségek kérdésének megoldásán keresztül vezet." Az autonómiával kapcsolatos elképzeléseket a kisebbségek maguk alakítják ki. - Most lehetőség van arra, hogy konkrét előrelépés következzen be a magyar-román kapcsolatokban. Vannak évek óta megoldatlan ügyek, de "mi nem tárgyalhatunk a kisebbségek feje felett." Az is látható, hogy különféle álláspontok vannak Romániában. /Hermann János: Előrelépni a kapcsolatokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1993. március 6.

A Libertatea bukaresti, kormányhoz közel álló lap forrás megjelölése nélkül "szenzációs leleplezést" közöl egy állítólagos "titkos kupaktanácsról", amelyet Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott az RMDSZ vezetőivel. A Jeszenszkynek tulajdonított kijelentés: "Romániának csak két lehetősége van: vagy elfogadja a magyarság autonómiáját és önrendelkezését, vagy boszniai típusú interetnikai konfliktusoknak teszi ki magát." Hermann János külügyi szóvivő a bulvárlap "leleplezését" abszurdnak minősítette, hozzátéve, hogy az RMDSZ küldöttsége magyarországi látogatásának minden részlete nyilvános volt. /A Libertatea szerint. = Népszava, márc. 6./

1993. március 20.

A La Libre Belgique márc. 20-i száma Jeszenszky-interjút közölt, melyet Christine Dupre készített. Az interjúban a magyar külügyminiszter elmondta, hogy a határokat már százszor elismertük. A fennálló bizonytalanság az egyetlen kártyánk, amivel garantálhatjuk a magyar kisebbségek jövőjét. Hermann János külügyi szóvivő még a megjelenés napján cáfolta a belga lapban közölteket: Jeszenszky Géza külügyminiszter ilyen kijelentéseket nem tett. /Külügyminiszterünk interjúja egy belga lapnak. = Új Magyarország, márc. 22./

1993. május 24.

Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./

1993. augusztus 31.

Nyílt és korrekt volt a magyar-román főosztályvezetői szintű szakértői konzultáció légköre, közölte aug. 31-i sajtóértekezletén Herman János külügyi szóvivő, cáfolva a román lapjelentéseket, hogy azok eredménytelenek voltak. Nincs előrelépés viszont a kisebbségi nyilatkozat, a kisebbségügyi vegyes bizottság felállítása, az aradi emlékmű helyreállítása és a főkonzulátusok újramegnyitása terén. Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával és vázolta Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. /M- Cs.: Herman: nem volt eredménytelen a magyar-román külügyi konzultáció. = Magyar Hírlap, szept. 1./ Román-magyar külügyminiszteri találkozó lesz Romániában szeptemberben, jelentette be Hermann János. /Még ebben a hónapban Jeszenszky-Melescanu találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. október 12.

Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu elnök beszéde, amelyet a Dimineata okt. 9-10-i száma közölt, kezdte okt. 12-i sajtóértekezletét Hermann János külügyi szóvivő, majd emlékeztetett rá, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozót mindkét ország kedvezőnek minősítette, a magyar kormány nem gördített akadályt Románia ET-tagsága elé. Hermann János elmondta, hogy amikor Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta Iliescu elnök, akkor az elnök kifejtette, hogy a magyar politika kötődése a határon kívüli magyar kisebbséghez hasonlatos a Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbséggel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. Jeszenszky visszautasította ezt az otromba vádat, de a jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. /(pietsch): Hitleri hasonlat. Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt. = Magyar Nemzet, okt. 13./

1993. október 13.

Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1993. október 15.

A Dimineata bírálta Hermann Jánost, amiért visszautasította Iliescu elnököt, aki párhuzamot vont a magyar állam és Hitler gyakorlata fölött. /Dimineata, okt. 15. ismertette: Magyar Hírlap, okt. 16./

1993. október 25.

Tőkés László püspök az oxfordi egyetem Wycliffe Hall nevű teológiai intézetének meghívására Angliába érkezett, okt. 17-én a londoni Református Központban beiktatta hivatalába Hermann János lelkipásztort, majd a romániai magyarság megsegítéséről tárgyalt a megjelentekkel. Másnap a politikai tudományokra szakosodott egyetem vendége volt, okt. 19-én a Keston Research kutatóközpontban folytatódott a látogatása, a lordkancellár is fogadta, akit a romániai egyházak helyzete érdekelt. Okt. 20-án Tőkés László előadást tartott a romániai kisebbségi helyzetről az alsó- és felsőházi képviselőknek, majd kérdéseikre válaszolt. /Tőkés László angliai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./ Az 1956-os forradalom ürügyül szolgált arra, hogy a román hatóságok általános tisztogatást végezzenek a magyarság körében. - Az emigráns magyarság nemzeti, tudati erőforrásai a tagadásból származnak, tagadták azt a rendszert, amelyet elhagytak. Most azonban a természetes összefogás szükséges. Azonban még mindig sértettnek érzi magát a nyugati emigráció. Tőkés László beszámolót tartott az angol parlament alsó- és felsőháza előtt. Azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet önmagában vizsgálni, hanem a demokratizálódási folyamat részeként. /Szelényi Zoltán: "Mi is megszenvedtük a forradalmat" = Magyar Nemzet, okt. 25./

1997. augusztus 31.

Aug. 31-én, vasárnap Pusztakamarás magyar közössége falutalálkozó keretében köszöntötte a helyi református templomban a község híres szülöttjét, Sütő Andrást, az író 70. születésnapja alkalmából. Az istentiszteleten igét hirdetett Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd az új kenyér megszegése alkalmából úrvacsora osztás következett Ferenczi Miklós esperes szolgálatában. Az RMDSZ és az EMKE nevében Dr. Kötő József köszöntötte az írót. Ünnepi beszédet mondott még dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Faragó József akadémikus. Székely Ferenc néprajzkutató, maga is a község szülöttje, valamint Pál Zoltán és Hermann János lelkészek a faluközösség életéről, Sütő András életműve pusztakamarási vonatkozásairól szóltak. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt Sütő András beszéde, melyet irodalmi-zenés összeállítás követett Benkő Izabella egyetemi hallgató, Kilyén Ilka és Sebesi Karen Attila színművészek előadásában. Az alkalomhoz illő irodalmi művek ? részletek Sütő András írásaiból ? és népdalok mellett, előadásra került Molnos Lajos, a 70 éves írónak szentelt költeménye is. Az ünnepséget Csiha Kálmán püspök szónoklata zárta. A rendezvényen jelen volt Dávid Gyula az EMKE elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./ Pusztakamarás ötven év alatt felére, négyszázról kétszázra apadt református népe aug. 31-én a templomban ünnepelte a falu nagy fiát, a hetvenéves Sütő Andrást. Megemlékeztek Kemény Zsigmondról is, akinek régen ledöntött, pusztuló síremlékét az EMKE hamarosan rendbetéteti. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét a Kemény bárók címereitől koszorúzott szószékről. Arról is szólt, hogy minden évben 3-4000-rel többet temetnek, s hogy az utóbbi években Erdélyben 132 új református épület, közte 32 új templom emelkedett, de az egyháztól elorzott épületekből semmit sem kaptak vissza. Többen mondtak köszöntő beszédet, majd az ünnepelt emelkedett szólásra, megköszönve az életben tartó szeretetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2001. április 3.

Háromnapos találkozó színhelye volt az elmúlt hét végén Mezőméhes. A környékbeli és távolabbi szórványfalvakból gyűltek össze márc. 29-én a presbiterek, 30-án a nőszövetségek képviselői, ápr. 1-jén, vasárnap pedig a fiatalság. Előadást tartott többek között dr. Papp Vilmos /Budapest/ lelkész, a Károli Gáspár Hittudományi Egyetem tanára, Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és Hermann János királyhágómelléki kerületi tanácsos. Az utolsó napon a fiatalság gyűlt össze, eljöttek Szentmátéból, Cegőtelkéről, Újősről, Nagy- és Kissármásról, Báldról, Frátáról és voltak Somosdról, Mezőpanitból, sőt a mátéi iskola igazgatója is. /Az összetartozás öröme. Szórványtalálkozó Mezőméhesen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2001. július 3.

Csángóföldről - Klézséről és környékéről - jött, anyanyelvét alig vagy egyáltalán nem beszélő 37 csángó kisiskolás kéthetes anyanyelvi képzésben és hitépítésben részesül az erdőcsinádi Harangvirág nevezetű, nyolcadik alkalommal megrendezett szórvány- anyanyelvi táborozáson. A gyerekek oktatását végző csapat munkájában részt vesz Kilyén Ilka színművésznő, Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár, dr. Hermann János Kolozsvárról és Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános. A gyermekek ellátását környékbeli vállalkozók fedezték. A szervezők a csángó gyermekek nyaraltatására még februárban pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz, ám válasz még júliusban sem érkezett. - A rendszerváltás óta Maros megyében 1050 csángó gyermek töltött hosszabb-rövidebb időt, anyanyelvi-vallási-zenei oktatásban részesülve. /(lokodi): Harangvirág anyanyelvi tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

lapozás: 1-30